2012. február 12., vasárnap

5. találkozó: A tehénanya és más mesék

"Ez nem annyira tanfolyam, mint inkább együttlét, közös élmény, mesehallgatás és közben megpróbálunk beljebb jutni az archaikus tudásba, térbe... Már volt, hogy megtörtént, remélem máskor is sikerül :-)." Idézet tőlem....


Leges-legelőször megpróbáltuk felidézni a múlt havi meséket, A zöld madár (A Nap lánya, Ilalo Calvino) és Szépséges Vaszilisza meséjét. Felidéztünk képeket, illatokat, hangokat... aztán jött persze minden más is. Érdekes volt és azt gondolom érdemes mindenkinek újraolvasnia, mindig akadnak, felbukkannak új és új kincsek az újabb és újabb találkozások alkalmával minden mesében.

Végre munkához is láttunk, habár van olyan lelkes asszony, aki az első perctől folyton-folyvást köt vagy horgol, de most együtt varrtunk bölcs és igazán kedves baglyokat. Eddig is adtam házi feladatot, de azt remélem, ha együtt öltögetünk, hurkolunk, akkor még többen rákapnak az alkotás ízére. Ha arra vagytok kíváncsiak, hogy milyen is volt az este, akkor azt hiszem bármilyen általam írt beszámolónál többet ér az alábbi néhány sor:

"Köszönöm a tegnap estét, nagyon klassz volt. Tudod, nekem nem nagyon mennek ezek a kötős-horgolós dolgok, mégis nagy siker volt, hogy megcsináltam azt a baglyot, illetve nem csak a produktum, hanem hogy ott együtt csináltuk ezeket a kézimunkákat. Gondolom, ez úgy működik, hogy ha valamilyen kézi - vagy bármilyen munka - jól megy, és be van járatva, és nem kell annyira odafigyelni, akkor megy az odafigyelés is (hisz a régi falusi munkáknál is így volt, automatikusan járt a kezük, nem nagyon kellett koncentrálni, gondolom én), de hát bele tanulok én is majd. Rájöttem, hogy én az ilyesmire sajnálom is az időt - és bár tudom, hogy nem valószínű, hogy ez lesz majd az erősségem, mégis fontos dolgot tanultam tegnap - hogy mennyire nem tudok ott lenni a mostban, hogy mindig sietek, és valahogy ez a kézimunkázás meg a jó közösség segített, hogy egy kicsit leálljak. És a varrás fontos része volt ennek.
A mesék is nagyon jók voltak, bár mindig az az érzésem, hogy milyen jó volna tovább beszélgetni róla, továbbgondolni még...  tényleg jó lenne még átolvasgatni a szöveget."  (Maja)

Elhangzott még A tehénanya (Mesék anyákról) és ráadásnak, varrogatás közben a A Nap lánya (A Nap lánya, Italo Calvino).

2012. január 12., csütörtök

Egy jó anya...

...pedig a mesékben alig vannak jó anyák. Még titok, de holnap kiderül...

Forrás

Várom a mesevándor asszonyokat. Ha készült baba, akkor hozzátok el, kérlek!

2011. november 10., csütörtök

2. találkozó: november 18. 18.30.

Várunk mindenkit, aki szeretne hozzánk csatlakozni.

Hol?  1135 Budapest, Fáy u. 91/C (Szent László u. sarkán) és térkép

Elkészült már a babatakarótok, kedves mesevándorok?

2011. október 9., vasárnap

Anyaságom mesékből öltve...

Horgolok...

Anyák lettünk, mint eddig minden élő szülője ezen a világon. A szülés elindított bennünket egy úton, amelyen előttünk megszámlálhatatlanul sok asszony járt, kitaposva előttünk egy ösvényt. Erre az ösvényre mainapság nagyon nehéz rálelni, nehéz megtenni akár az első lépéseket is... mára szinte áthatolhatatlanul sűrű szövedékkel benőtte bozót, bokrok, a feledés homálya borítja árnyékba az anyák, az anyaság útját.  A hübrisz, a mindent jobban tudás gőgje megvakította a közeli múlt asszonyait, megszakadt a bölcsesség áthagyományozásának sok ezer éves láncolata. A kor, amelyben élünk, mást üzen, mást diktál, mást harsog… megpróbálja elhallgattatni a bölcsesség szavát, át akarja írni azt a történetet, amelyben útmutatást hagytak ránk az előttünk élt-halt anyák, ősanyáink.

Néhány hét alatt megpróbáljuk megkeresni ezt az ösvényt, megpróbáljuk meghallani a suttogást, amely eligazít, hogy merre menjünk, kire, mire hallgassunk. Ehhez hívjuk a népmeséket és az asszonyi lét elválaszthatatlan kísérőit: a tűket (varró-, kötő-, horgolótűket), textileket ( a legjobb, ha a család levetett holmijai születnek újjá kezünk alatt), fonalakat. Rongybabákat, babakelengyét készítünk, közben észrevétlenül megtanuljuk az alaptechnikákat, a kötés, horgolás, szövés, a kézi varrás alapjait. De (legesleg)elsősorban elindulnak lábaink a rég keresett ösvényen, és – szívből remélem – merítünk az archaikus asszonyi bölcsesség kútjából, amelyre olyan régóta szomjazunk. Az útikalauzunk a „Mesék anyákról” című Boldizsár Ildikó szerkesztette mesegyűjtemény lesz.
Anyaságom, mesékből öltve…


Köszönöm Kerekes Valinak, hogy hitt abban, hogy meg tudom csinálni, ha egyszer nekikezdek! Köszönöm mindazt, amit tőle tanulhattam!
Köszönöm Boldizsár Ildikónak  a bátorítást, és mindazt, amit tőle tanulhattam, kaptam!
Köszönöm Hoós Gabinak, hogy megkeresi azokat az édesanyákat, akiknek pont erre van szüksége... és hogy vendégül lát minket csodás játszóházában!

Köszönöm a meséknek, a magyar népmeséknek, hogy megtanítattak arra, hogy sorsom van, nemcsak életem.

Hol? Grübdli Játszóház
Mikor? Először 2011. október 14.-én, pénteken 18.30.-kor, majd havonta egyszer
Jelentkezés itt. A foglalkozás 10 fő felett indul el.